Seres Szilvia MSZ 04.211/1-80 Animációk a felszámolt ózdi gyár romjai közt talált képekből, 2003 Animátor: Kasza Levente
Köszönet Janó Andrásnak, Lix Péternek és Bereznyei Róbertnek

2002 és 2003 között az egykori Ózdi Kohászati Üzemek területén nagyobb mennyiségű - több ezer darab, 1977 és 1983 közötti - munkavédelmi diát és körülbelül 40 órányi 1/4"-es (Polimer és ORWO gyártmányú, Longplay) hangszalagot találtam kidobva. A képeken a munkavédelmi előírások bemutatói mellett feltűnnek budapesti helyszínek; eltűnt, átalakult helyek, életképek. Egymás mellé helyezve őket, vagy csak megfigyelve a képek részleteit, vissza-visszatérő motívumait, furcsa hangulat szállja meg az embert. Sajátos korképek, melyek a történeti, kultúrtörténeti szempontú kutatások mellett szociológiai és kultúrantropológiai vizsgálódások alapját is képezhetik. Az egymás mellé helyezésükkel generált történetek újabb és újabb rajzolatot mutatnak egy letűnt valóságról, és annak vizuális motívumairól, analógiáról. Mennyire visszaidézhető ez a korszak a diákból készített animációk segítségével, illetve miként változhat azáltal, hogy bekerül a kiállítótérbe?